Múlt heti visszatérésünk után, bizonyítandó a beharangozó kedvünk újbóli megtalálását, alább olvashatjátok meglátásainkat, tippjeinket páneurópa fontosabb hétvégi meccseivel kapcsolatban. Összefogtunk és keresztül-kasul pótoltuk egymást, hogy létrejöjjön a  beharang, de a lényeg úgy is az, hogy mindenki nézzen minél több focit a hétvégén. Skóciában a csapatok felétől levontak 10 pontot, így bajnokot avatunk. Az olasz bajnokság rangadóját Firenzében, míg a bundásét Hamburgban rendezik. a franciáknál az első kettő, a spanyoloknál pedig a második kettő boldogítja egymást. Az angolok a hétközi Európa Liga után, hétvégén a FA Kupa küzdelmeire koncentrálnak, amit mi is a helyén kezelünk.

Laza játéknap következik, amit az is bizonyít, hogy már pénteken kikerül a beharang, hiszen a forduló egyetlen rangadóját már ma megrendezik Firenzében (a Napoli jövő heti BL-meccse miatt). Ezen kívül újabb önbizalomfröccsöt dönt le a Milan Cesenában, megint vért izzad egy alsóházi csapat ellen a Juventus, de nyerni fog az Inter a Bologna ellen, és a Roma is lezúzza a Parmát.

Fontos lehet még a Palermo-Lazio is, ahol a kiváló hazai mérleggel rendelkező szicíliaiak az EL-bukást pihegő rómaiakat fogják egy kicsivel távolabb rugdalni idei álmaiktól, és persze a nem is lenne igazi Serie A-forduló, ha nem lenne benne egy gyanús meglepetés: ezt a ma este már EL-meccset játszó Udinese szolgáltatja azzal, hogy nem tudja legyőzni hazai pályán a Cagliarit. Hát, lássuk. Elolvasom »

"Ha egy olasz azt mondja, hogy a tányéron tészta van, akkor benézek a szósz alá, hogy megbizonyosodjak róla" – furfangoskodott Ferguson az 1999-es Inter-United BL-párharcot megelőzően, és jó szokásához híven valószínűleg fogalma sem volt arról, hogy megint pontosan fején találta a szöget. Az olasz futballnak ugyanis mindig nagy szokása volt, hogy magát leselejtezett kínai alsóneműnek álcázva főnixmadárként támadjon fel az éppen aktuális világversenyen, az ellenfelek félrevezetése és a szurkolók beetetése már-már olyan szinten beépült a kollektív olasz futball-lélekbe, mint a kérlelhetetlen bekkelés, vagy az egyedülálló taktikai manőverezés. Hogy miért jut ez éppen most az eszembe? Európa-bajnokság előtt állunk, vagy mifene, a talján csizma pedig lassan bokáig gázol a fekáliában, nincs ma épeszű ember, aki akár egy csak egy rozsdás félkrajcárt is áldozna Prandelli legénységének üdvözüléséért. Nem szól mellettük egyetlen komolyan vehető érv sem, a calcio velejéig rohadt, miközben azért a fejétől is bűzlik, az olasz kupacsapatok pedig évek óta magától értetődő természetességgel hullanak ki az európai kupák küzdelmeiből. És mégis, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy az olaszok ellen mindenki vért fog pisálni a kontinensviadalon, sőt, a magam részéről azt sem tartom kizártnak, hogy az össznépi önsajnálatnak egy egészen katartikus végkifejlet adja majd fel az utolsó kenetet - tűri fel ingujját jamiesson_, mai vendégszerzőnk, majd nekifeszül a klaviatúrának, de amúgy emberesen.

Igen, aki úgy látja, a bajnoki címvédő Milannak iszonyatosan nagy szüksége van a győzelemre Udinében, annak igaza van. Allegriék vörösen izzó fékekkel próbálnak megállni a lejtőn, hiszen a – sok mindenről döntő – februárt borzasztóan kezdték: a nehéz sorozat első két meccsén gólt sem lőttek, kikaptak a kupában a Juvétól otthon, és a visszatérők helyett újabb hiányzókat gyűjtöttek az eddig eltelt szűk két hétben.

Természetesen ez lesz a forduló rangadója, erről mesélünk bővebben, de senki ne gondolja, hogy unalmas lesz a többi meccs. A Sienát látjuk újabban, milyen szervezett, ami a Romának figyelmeztetés, a Bologna halálra fingatta a Milant is a Dall'Arában, ami az alsóházi csapatokkal rendszeresen kínlódó Juvénak szól, a Napoli pedig nem is kaphatna rosszabb ellenfelet, mint a Chievót. Nem akárhogy kezdődött a forduló, egyébként... Elolvasom »

Ez most hiányzik a csapatoknak, mint szar a zsebbe'. Az csak egy dolog, hogy zergebaszó hideg van az egész országban, de gyakorlatilag a Chievo-Parmától eltekintve egy meccs sincs, ahol nem komoly tétért kötik fel a jégeralsókat.

Kell-e mondani, hogy a Roma-Inter a forduló legnagyobb rangadója, hiszen itt az egyik csapat kiszállhat a BL-helyekért folyó versenyből, de hasonlóan fontos a Milan-Napoli is, ahol a hazaiak a kőkemény sorozat második felvonásán igyekeznek kijavítani a római botlást, miközben a vendégeknek a Serie A-ban már semmilyen reményeik nincsenek, a rangadókat viszont általában megnyomják. Lesz középházi derbi (több is), a csapóajtó környékén tolakodók tusakodására gerjedőknek meg ott a Lecce-Bologna. Ez lesz hajtás után.
Elolvasom »

Bár jelen pillanatban úgy néz ki, nagy valószínűséggel elmarad  a Parma-Juve, azért a Novara-Chievo csúcsrangadóval elkezdődik a 21. játéknap a Serie A-ban. Hacsak az egész Olaszországot beterítő hó, és az irgalmatlan hideg (a Csodálatos Dino információi szerint az 1956-os Nagy Tél beköszöntét jósolják a hét közepére) nem köp bele az egész forduló levesébe, hiszen ha Parmában hideg van, akkor az Alpok lábánál heverő Novarában már csak a helyi finn kommuna megy ki a szabadba – igaz, ott legalább a pályának nem árt a hó.

Pedig nagyon fontos játéknap következik, két csapatnak legalábbis biztosan. Az egyik a Lazio, a másik a Milan, és micsoda csodálatos ajándéka az életnek, hogy pont egymással játszanak. A többi meccs meglehetősen fogadhatónak tűnik, bár a Cagliari előfordulhat, hogy idén másodszor is nekifutásból tökön rúgja a Romát.
Elolvasom »

Éppen túl a bajnokság felén nyilvánvaló marhaság lenne a tavaszi befutóval foglalkozni Olaszországban, de a jelenlegi helyzet van olyan speciális, hogy talán mégis érdemes. Ennek az az oka, hogy a következő egy-másfél hónap olyan fontossággal bír, hogy ha nem is dönti el a scudetto sorsát, egészen biztosan hatása lesz rá így vagy úgy.

Arra gondolunk, hogy ha a Milan belerokkan a februári dömpingbe, akkor az újra parádés formában futballozó Juventus olyan előnyre tehet szert, amit már nagyon nehéz lesz behozni, ellenben ha Contéék képtelenek lesznek kihasználni, hogy legnagyobb ellenfelüknek irgalmatlan sorozatban kell helytállniuk, a Milan kaphat olyan lendületre, ami bajnoki címet érhet. És közben jön az Inter, ahol hasonló kérdések bukkannak fel, csak inkább taktikai szempontból, annak is a személyi vonatkozásában. Akárhogy is, ez biztosan izgi lesz.
Elolvasom »

Kétségtelenül a veretlen Juventus és a szervezettségét zseniális egyéni teljesítményekkel kombináló Udinese meccse lesz a forduló rangadója a 20. játéknapon, ami a cirka egy hónappal ezelőtti játéknap visszavágója lesz. Rendeznek egy toszkán derbit is, ahol a Lecce elleni hazai gyufa után a saját szurkolóik által az öltözőbe zárt Viola próbálkozik - talán már Jovetic nélkül - a Siena legyőzésével. A Milan iszonyatos sorozat előtt a Cagliarit veri meg, az Inter pedig Leccében folytatja páratlan sorozatát, miközben a Lazio és a Napoli is végképp kiszáll a BL-helyek üldözéséből. Igazából nem is ez lesz a fontos forduló, hanem a következő - amire amúgy csak pár napot kell majd várni. Azért megnézzük ezt is jól. Elolvasom »

Már így is sűrűbb az élmezőny, mint anyám csülkös bablevese, amibe csak látogatóba jár a bab, az utolsó őszi fordulóban pedig tovább súlyosbodik a helyzet. Az Inter még feljebb jön a Lazio előzésével, kapaszkodik egyet a Roma is, de a dobogósok közül csak a Milan nyer, amely így az elbukott derbi ellenére az élen kezdi meg a tavaszt. Az Udinese és a Juventus visszatér üldözőnek, hozzájuk csatlakozik immár az Inter is – érthető módon ezzel a meccsel foglalkozunk majd kiemeltebben.

Ezek ugyebár cimbik, úgyhogy az Inter-Lazión mindig fontos kérdés a végeredmény tekintetében, hogy kinek kell jobban a pont (néhány üdítő kivételtől eltekintve), de ez csak szóbeszéd, úgyhogy ne is foglalkozzunk vele. Ha rápillantunk, a két csapat mit csinált az utóbbi hetekben, már krétázzuk is be a hazaiaknak a meccset, hiszen az Inter zsinórban aratott hat győzelme között ott volt legutóbb  a Milan elleni derbi, amivel visszatértek az élők sorába, a Lazio pedig egy hárommeccses nyeretlen sorozatot zárt le múlt héten az Atalanta legyőzésével.
Elolvasom »

Sokkal inkább érdekes, mint jó meccset hozott a milánói derbi, amit végül egyrészt megérdemelten, másrészt igen furcsán nyert meg az Inter – illetve vesztett el a Milan. Kezjük a legnagyobb meglepetéssel: Ranieri, akit túlzás lenne taktikai zseninek nevezni, úgy elverte a saját nagyképűsége áldozatául eső Allegrit, mint jég a határt. Folytassuk azzal, hogy a kétszer is az év edzőjének választott Allegri egyrészt rosszul rakta fel a csapatát, másrészt az Inter egyetlen – előre látható – megmozdulására sem tudott érdemben reagálni, és mázlija volt, hogy nem kétgólos hátrányban kellett a szünetre mennie. Zárjuk ott, hogy az Inter valóban emlékeztetett Mourinho csapatára két fontos szempontból: egyrészt úgy szívta el az ellenfél támadói elől a levegőt, hogy a Milan a hajára kenhette a _kétharmados fölényét, meg a komoly sebességkülönbséget, másrészt volt egy csatára, aki egyetlen kínálkozó lehetőségét magabiztosan váltotta gólra. Catenaccio, fuckyeah!

Kár lenne fanyalogni csak azért, mer tavaly a bajnoki címről döntött a Madonnina, idén pedig csak az egyik csapat számára van igazán komoly tétje féltávhoz közelítve. A vasárnapi Milan-Inter elhomályosít minden mást, valószínűleg csak hardcore rajongók foglalkoznak a Genoa-Udinesével, ahol az udineiek leszakadnak a vezetőkről, vagy a Lazio-Atalanta, ahol megállhat a bergamói lendület, esetleg a (ma esti) Catania-Roma, ami szinte kivétel nélkül jó meccset hoz.

A Madonnina idén nemcsak a szezonról dönt, hanem meghatározhatja az Inter következő időszakát is. A bajnoki cím biztos elmulasztása már a télen változásokat hozhat a csapat keretében, és megkezdődhet a 2012/13-as Inter összeeszkábálása a kicsit fásultnak tűnő Moratti bankkártya-suhogtatása közepette. A Milan meg úgy van vele, hogy kihúzhatja a vetélytársak közül az ellenséget egy győzelemmel, maga mögött tarthatja a Cagliarit fogadó Juvét, és tovább (négyre) nyújthatja pozitív derbi-sorozatát is. Ez már így elég is lesz.

Némi joggal gondolhatjuk, hogy ahol egy Atalanta-Milan a legnagyobb rangadó, az laposkás fordulónak ígérkezik, de ez pont az az eset, amikor a felszínt megkapargatva rá kell jönnünk, tévedtünk. A Milannak ugyanis irgalmatlan nehéz dolga lesz, ha nyerni akar Bergamóban (akar), egy döntetlennel pedig az első helyét kockáztatja, hiszen közben a Juve a vakutolsó Lecce otthonába utazik. A Romában csatárválság dúl, a Napolinak dühből kéne eredményt elérnie Palermóban, a Fiorentina pedig egy érdekes kísérletbe fog. A szarul rajtoló, de időben (?) észbe kapó üldözők (Roma, Napoli) közül az Internek van a legkönnyebb dolga a Parma ellen, de szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy 2012 első tabellája az Udinesével fog kezdődni. Buék, sporttársak! Elolvasom »

Érdekes végigtekinteni az első forduló párosításain, és elképzelni, milyen lenne, ha a meccseket tényleg az első fordulók formáiban játszanák le. Mondjuk az Intert fecnikre kontrázná a Lecce, a Milan meg egy 90. perces Boateng-góllal mentene pontot Szardínián. A Roma is kiszívna Bolognában, és ami a legfontosabb, talán a Juventus is Udinében.

Nem kérdés, a formák alapján az ősz legnagyobb rangadója lesz az Udinese-Juventus, amit nem is rendezhetnének meg jobbkor, mint az utolsó idei fordulóban. A tét összefoglalva: aki nyer, az valószínűleg őszi első, döntetlennél a Milannal kezdődik majd a tabella január elején. Meg az is lehet, hogy nem. Elolvasom »

A Napoli-Roma akkora rangadó, hogy még neve is van (a Nap Derbije), Dél-Olaszország két legtöbb szurkolóval rendelkező csapatán meccse most hétvégén igazi krízisrangadó lesz. A Lazio-Udinese viszont hiába mozgat meg kevesebb embert, az ősz utolsó előtti meccsén a közvetlen élvonalban álló csapatok meccse lesz, sőt, a győztes akár a tabella élén is töltheti a téli szünetet. A Napoli-Román két tradicionálisan a nagyok közé sorolható csapat találkozik, ahol egyikük BL-nyolcaddöntőre készül, a Lazio-Udinesén viszont mindkét csapat továbbjutott az EL-csoportkörből. Azért lenne nagyon fontos eldöntenünk, hogy akkor most melyik a nagyobb rangadó, mert egyszerre lesznek vasárnap este. Szóval, melyik a hétvége rangadója? Hajtás után megtudod. Elolvasom »

Másfél évvel ezelőtt az ember könnyedén helyezte el a futballtérképen Andrea Barzaglit: kicsivel a hasonlóan bizonytalan, ámde kiváló lövőerővel rendelkező Plókai Attis alá, talán valamivel a fineszes felszabadítások apostola, Nagy Tibi fölé. Ugyanakkor van benne egy csipetnyi Roque Junior is, ha azt nézzük, milyen kevés tehetséggel milyen sokra vitte egy kulcsposzton játszva. Német bajnok, világbajnok, és nem indul rossz eséllyel rá, hogy idén olasz bajnok is legyen.

De a január óta eltelt időszakban minden megváltozott. A Serie A második legjobb (Thiago Silva a világon is az elsők között van) középhátvédjéről beszélünk, aki úgy irányítja az olasz listavezető Juventus védelmét, ahogy a halálra sztárolt Chiellini és a 15,5 milliós Bonucci hiába próbálta bármikor az előző két és fél évben. Tetemre hívom az NST németes szekcióját. Elolvasom »

Ha nem lenne meg bennünk a rangadók előtt mindig tapasztalható habozás, a Roma-Juventust akkora kettesnek mondanánk, hogy lelóg a szelvényről. Ez a hétvége sem telik el komoly rangadó nélkül, de a hétfői római meccs előtt még a hétvégén is lesznek komoly jelentőségű, itt-ott sorsfordító összecsapások.

Elsőre az Inter-Fiorentina ugrik be, ahol az edzőváltás óta valamit javuló firenzeiek az egyre súlyosabb válságba ranierizett Inter ellen próbálnak zsinórban kettőt nyerni, ami idén még nem sikerült nekik. A Milan olyan formában van, hogy széttépi a Bolognát, a Napoli sem valószínű, hogy pont Novarában ünnepelné túl a BL-sikert, viszont az Udinesében valamiért érezzük a sallert. Klasszikus hétvége Olaszországban is. Elolvasom »

Nem nagyon emlékszem ilyenre, de a 14. forduló meccsei úgy szét vannak szórva, hogy akinek ilyen perverziója van, akár hat Serie A-meccset is megnézhet a hétvégén. Ma este indul a móka egy jó kis Genoa-Milannal, szombatra egy kiváló Inter-Udinese kínálja magát, vasárnap délben a szigetek csatáján Catania-Cagliari, délután Fiorentina-Roma csalódásrangadó, este pedig Parma-Palermo. Hétfőn pedig Lazio-Novara, ahol csak látszatra kicsi a tét.

Ahogy láthatjátok, erősen megváltozóban van az NST posztstruktúrája, a tartalomszolgáltatási alapelvek a fejük tetejére álltak. Elszakadunk az eseménykövetéstől, inkább érdekesek próbálunk lenni, mint naprakészek. Ennek örömére az olasz beharangok is megváltoznak (a francia mellett ez marad az egyetlen beharang az NST-n), inkább csak általánosságokról lesz szó hajtás után már most is. Meg persze a hét rangadójáról, ha van neki olyan. Elolvasom »

Milyen lehet ez az olasz bajnokság a külső szemlélő szemével? Vajon a Juventus szárnyalása beárazza a Serie A-t, vagy tényleg egy komoly bajnokesélyes csapatról beszélünk? Képes lehet-e a Juve, vagy bárki más megszorítani a Milant egy hosszú bajnoki versenyfutásban? Van-e még remény a Roma, a Napoli, esetleg az Inter számára? Meddig juthatnak a tavalyi évben is szépen futó középcsapatok, azaz a Lazio és az Udinese?

A bajnokság bő harmadánál járunk, és egy csomó helyen már most úgy tűnik, szénné égett a pite. Jóval érdekesebbnek gondoltuk az idei szezont, mint amilyen végül valószínűleg lesz, a rengeteg szerencsétlenkedés miatt már most elmondható, hogy kétszemélyesre csökkenőben van a bajnoki versenyfutás. Ettől már csak egy dolog menthet meg minket. Elolvasom »

Már túl a hétvége első rangadóján (tanúim vannak rá, hogy 2-0-s Udinese-győzelmet tippeltem a Roma ellen), de még innen a másodikon, ami a dolgok jelenlegi állása szerint inkább dönt a bajnoki címről, mint a jelenlegi éllovas friuliak és Luis Enrique szedett-vedett hordájának összecsapása. Ez természetesen a Lazio-Juventus csörte lesz, ami az eredmények és a mutatott játék alapján nemcsak a forduló, de talán az egész ősz legnagyobb csatája lehet. Szicílián Delio Rossi lesz a középpontban a Palermo-Fiorentinán, még délebben Leccében a hazaiaknak és a Cataniának is van mit javítania, északon pedig a Milan fogadja a szokásos őszt teljesítő Chievót. Az Inter már élezi a partjelzőket a Siena elleni meccsre, ha jól emlékszünk. Hajtás után csúcsrangadók előtt, után és közben is megőrizzük higgadtságunkat. Elolvasom »

A forduló két csúcsrangadója a hiányzó játékosokról szól (felvezetés szintjén), hiszen hiába várjuk összeszorított farpofával a déliek csörtéjét (Napoli-Lazio) és az északiak rangadóját (Fiorentina-Milan), ha egyszer a nagy meccs ígéretét hordozó párosítások egy-egy fele az 50 százalékos Fekete Lovagra hajaz. Csak látszólag sima az Inter-Cagliari és a Parma-Udinese, hogy a Juve-Palermóról ne is beszéljünk, de érdekes a két, kiváló rajtot vett törpe, a Siena és az Atalanta meccse is. Nagy kár, hogy elmaradt az előző forduló két legnagyobb érdeklődéssel várt meccse, mert ezek ismeretében már bátrabban mernénk olyan dolgokat mondani, amik berzenkedést váltanának ki a kommentek között, de azért megpróbáljuk így is. Gyöngybetűkkel. Elolvasom »