Egy gyors, ám annál jobb hírrel érkezünk a két derbi szünetében: a mai naptól ingyen letölthető a FFT Stats Zone alkalmazása (iPhone) az összes számottevő sorozatra és bajnokságra, úgyismint BL, El, Premier League, Bundesliga, Serie A, La Liga. Ha már így van, be is vetjük a párhuzamos derbik kapcsán: Totti és Hernanes szervezőmunkáját hasonlítjuk össze az egyik oldalról, az angoloknál meg azt vizsgáljuk, ki hogyan igyekszik megjátszani a középcsatárát: Van Persie-t és Tevezt.

Amíg megérkezik a rendes beharang, egy totálisan felesleges, ugyanakkor gondolkodásra ösztönző játékra hívjuk fel a figyelmet: itt lehet összeválogatni a Real Madrid – ManUnited vegyescsapatot. Elég mackós felállásokat lehet összehozni, van a keretben potenciál. Tovább után közreadjuk Michael 'ZM' Cox szerény választását, majd az NST verhetetlen hordáját is – szavazással.

Brit tudósok utoljára a köldökszösz-termelődés problémájának vizsgálatánál keltették fel figyelmünket, azonban most ismét olyan dolgot kezdtek el komolyabban tanulmányozni, ami szintén közel áll a szívünkhöz: a filmművészet és az angol bajnokság kapcsolata. Filmek tucatjait nézték meg és próbálták igazolni azon állításukat, hogy több olyan világhírű rendező van a történelemben, aki alkotásainak címéhez a 2012-13-as PL-szezon játékosait használta inspirációként. Ez a feltételezés egyben az időutazás eddigi használatának tényét is alátámasztja. Nyilván a cenzúra és a szigorú producerek nyomása miatt az eredeti címeket csak nagy ritkán lehetett elfogadtatni, de a kutatás több klasszikusnak számító műről is bebizonyította, hogy köze van a Premier League-hez.

A tanulmány egyik korai verziója, még a publikálás előtt birtokunkba jutott, így lapozás után a huszonkettedik forduló fényében, párosításonként egy (néhol két) példát megosztunk veletek is. No, meg leadjuk tippjeinket.
Elolvasom »

Érthetetlen módon tegnap mindenki meg volt bolondulva a 20121212 miatt, külön hír volt, hogy a 12-es számmal játszó Giovinco a 2. félidő 12. percében szerzett gólt a Cagliari elleni kupameccsen, őrület. Nyilván nem a nap miatt, de egy különleges gól nálunk is esett. Nem a BL-t döntötte el, nem fogják a Super Bowl döntőjében szuperlassítani, de ezt a gólt és ezt a hangulatot legalább mindannyian át tudjuk érezni. Egy kanál méz 56 másodpercben a hazai futball mindennapjaiból, a találatért köszi a Kötényblognak.

Sok kritika érte az új hazát, hogy már nem alakulnak ki hasonló viták/zrikák a posztok után, mint a régi szép időkben. Hétről-hétre olvashattunk bezzeg-kezdetű kommenteket, amiknek a picsogásokon túl sokszor sajnos nekünk is igazat kellett adnunk. Az Eb alatt azonban azt vettem észre magamon, hogy ismét élmény a kommentek között bóklászni, és szakértői viták mellett kávékiköpős szösszenetekre is bukkanhattunk. A harmadik naptól már igyekeztem minden beírást átfutni, és a háromhetes gyűjtést megpróbáltam egy kicsit rendszerezni.

Lapozás után a ti véleményetek a kontinenstorna meccseiről, játékosairól, kommentátorairól, no meg a Bikini Ligáról.

Nem csak magpie szerzőtársat, de az angol rappereket is megihlette Villas-Boas kipenderítése, és máris elkészült a mélabús ballada. Yo, DJ, spin that shit!

Alig várjuk, hogy megjelenjen a Ganxsta remix Csertőivel.

Egészen szombat kora délutánig nem sok jelét láttam Milánóban, hogy itt akkor majd a bajnoki címről is döntő (egyébként messze nem döntő) derbi lesz este. A pénteki érkezéssel éppen a helyi karnevál csúcsába trafáltunk bele, állítólag egész héten erről szólt minden a városban, bár mi csak annyit tapasztaltunk, hogy minden csimota, és a bevállalósabb szülők is valamilyen jelmezbe préselték magukat, és így szállták meg a Dóm tér, vagyis a Piazza del Duomo környékét. Emellett mindenki ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy kilószámra szórja a konfettit a másik pofájába/hajába/szanaszét az utcán, de úgy, hogy bokáig lehetett gázolni benne. A zsibvásár jelleget dél-amerikai vendégmunkások erősítették, akik úgy tapadtak a turisták seggébe a lomjaikkal, mint Cannavaro a legszebb napjain.

Csapatot nem csak úgy választ az ember. Már a fogantatásod pillanatában eldől, milyen lesz a hajad, vagy a szemed színe, ugyanígy az is, hogy milyen típusú szurkoló leszel. Igazából a csapat választ téged, rád talál a személyiségjegyeid alapján, nem pedig fordítva. Kedvenc csapatod mindent elmond rólad, és össze is gyűjtöttük azokat a főbb jellemzőket, amelyek alapján egyértelműen beazonosíthatóak az egyes európai nagycsapatok szurkolói. Ne ijedj meg, ha magadra ismersz, ez nem trükk, viselkedéselemzők sokéves tapasztalatai alapján állítottuk össze az alábbi profilokat.

Nem is tudom, melyik könyv volt az utoljára, amit így hurcolásztam magammal, hogy ha van öt szabad percem, gyorsan olvassak belőle pár mondatot. Inspiratív és átfogó cucc, imádom, köszi érte, igyekszem beszerezni egy saját példányt mihamarabb. A sztorik is óriásik benne, a taktikai rész is, de legjobbak a kultúrtörténeti kapcsolódások. Az emberideálok és hiedelmek, amelyek összekovácsolódnak az adott kor történelmi, szociológiai  jellemzőivel, és ezek visszahatnak ugyanarra a jelenségre, a futballra; majd, - hála a nemzetközi meccseknek -, az így kialakult, merőben különböző futballkultúrák megmérkőznek egymással. Hihetetlen, hogy volt ilyen, van ilyen.

Az alábbi történetet a közelgő latin hetek jegyében, ráhangolódó jelleggel tesszük közzé. Számoljunk utána egy napunknak, hátha kiderül, mire is lehet elég kettő perc. Mondjuk kómásan feltenni egy kávét. Átfutni az emaileket. Meghallgatni a Blurtől a Song 2-t. Két perc a futballban se jó többre, persze egy gól és az azt követő kiadós gólöröm simán belefér. Két gól két perc alatt? Ilyenre is volt már precedens.

A mesterhármas azonban már lehetetlennek tűnik, de tovább olvasva kiderül, mennyire nem az.

"Csöncsön és Rizla közt szakadék, / Nem baj, a lényeg, hogy ad a gép... / Popp fényezi Calcio-ját, / Kroos meg Uli hátsóját - / A többin míg csámcsog a maradék..." (montipájton)

Ha nem hazudik a számlálónk, lassan közeleg az NST újkori történelmének ötszázadik posztja, továbbá a magyar érettséginek is ma reggel ugranak neki a felnőttlét küszöbére araszoló diákok, ez a majdnem tökéletes egybeesés pedig természetesen felhívás keringőre. Aki élvezte a limerick madness eddigi kiadásait, most is jól fog szórakozni, pláne, hogy a versformák végtelennek tetsző eszköztárából mást is kölcsönöztem, mint korábban, ugyanis, ahogy a Mágus mondaná, "a jó csapat több szerkezetben is képes maradandót alkotni". Négy- és ötsorosok, hexa- és pentameterek, valamint egy komplett vers van a szettben. Kellemes időtöltést hozzájuk és persze jó rímfarigcsálást, hiszen mindenkiben ott guggol valahol egy elmeroggyant rímgyáros.

A RadioQ-val való együttműködés gyümölcseként a vasárnap esti élő adás és a hétfő déli ismétlés között egy amolyan heti összegzést rittyentünk elétek a hétfői szomorkás munkakezdést ellensúlyozandó (mint tudjuk, a hétfő bűn). A műsor labdarúgással foglalkozó részét (Néprádió), az ott felmerülő témákat, itt is - írásban - megjelenítjük.

Aki teheti,  12 órától interneten keresztül is hallgathatja a műsor ismétlését a www.radioq.hu oldalon.

Elolvasom »

Nem vagyok annyira otthon a rap/hiphop-kultúrában, különösen a franciában nem, de két megállapítást viszonylag nagy magabiztossággal bevállalhatok: 1. rappelésre kevés alkalmasabb nyelv létezik a franciánál 2. MC Solaar a leg-na-gyobb ki-rály! Naná, hogy a nagyobb publicitás érdekében a focisták szívesen vegyülnek a szakma krémjével és fordítva, innen talán furcsának is tűnhet, hogy szinte minden hadoválóművész életművében ott díszeleg egy-egy spíler, míg nálunk a sport és a zene találkozása rendre kimeríti az audiovizuális szennyezés témakörét.

Az NST-születésnap apropóján összehúzott írásomat a teljesség igénye nélkül szakítják meg követhetetlen, harákolós szövegek, fülbemászó dallamok és a francia foci legismertebb, nagy ritkán dalra is fakadó arcai, ezért csak érdeklődőknek és hardcore elemeknek ajánlott. Tizenegy felkonf és video a francia rap és a foci metszetéből.

Minden idők legidegtépőbb NST-posztját sikerült befejeznem a közjót szolgálva, legalábbis remélem, hogy vannak hozzám hasonló trehány drukkerek, akik sosem fordítanak különösebb figyelmet a versenynaptárra, és csak hozzávetőlegesen vannak tisztában a menetrenddel. Mindenesetre remélem, hogy ebben az évben már egyszer sem kell nekigyürkőznöm a Mikor is lesz a …? – kérdésnek, és egy körben letudtam az időpontok utáni molyolást is. Tovább után a különböző futballkupák menetrendjét találjátok versenysorozat és havi bontás szerint. Nem elhanyagolható adalék, hogy feltüntettük a III. NST-kupa időpontját is, de azt most nem mondjuk meg, hogy mindenki kattintson.

Sárga irigységgel a szívünkben korábban már beszámoltunk Paul Trevillion munkásságáról, most újabb kincsre bukkantunk. Nem tudom, ki hogy van vele, nekem már Activity közben is jeges félelem markol a szívembe, ha rajzolni kell, miközben rémült csapattársam olyan ábrázattal figyel, mintha az elemi függvények deriváltjairól érdeklődnék, csak úgy mellékesen. Szerintem arra is emlékszik mindenki, mikor áltiban a füzet sarkát pörgetve futó pálcikaembereket keltettünk életre, hogy agyonüssük a méhecskék beporzásáról szóló osztályfőnöki óra kellemetlen perceit. Jaszuda Keigo is hasonló gondolatmenettel indított, csak ezek a mai kölykök már komolyabban adják elő az irkafirkát is, pálcikával meg csak enni szoktak arrafelé, így jöjjenek a világbajnokságok legendás arcai grafikában – vesszen a GDP, vesszenek a tanulmányok.

Kevés furcsább fintora van a sorsnak, mint Filippo Inzaghi futballkarrierje. Pálya,- és lesrefutásának érdemi részét az Atalantában, a Juventusban és a Milanban töltötte, így okkal feltételezzük, hogy a nevezett klubok szurkolóin kívül az összes többi európai csapat szurkolói megvetéssel vegyes utálatot éreznek Pippo neve hallatán, és még tiszteletet is csak nyomokban fedezhetnénk fel, ha őket kérdeznénk minden idők egyik legeredményesebb európai góllövőjéről. Rengeteg tény állítható csatasorba az Inzaghi-lenézők zászlaja alatt, amivel akár csatákat is nyerhetnének, de a háborút ő már megnyerte. Tegnap összegyűjtötte azt a két gólt, amivel egy olyan ranglista élére került, ami valódi értékmérő. Les volt? Igen. Szerencsétlen hibák előzték meg? Igen. Na és? A 70 az hetven. Aki látta a két tegnapi gólt és a tegnapi Pippót, az látta Inzaghi lényegét. Gyönyörű. Lássuk, hogyan vezetett az út idáig.

Elolvasom »

Klasszikust idézve: „Nem szívesen szorítom korlátok közé magam, így az újévi fogadalmaktól is ódzkodom, mint török üzletember a banki átutalástól.” Újraélesztjük a hamvába holt hagyományt, és tartva magunkat az eredeti üzenethez, havi számadással jelentkezünk, korlátok nélkül. Sokáig nem kellett keresnünk, mert végig ott volt a fülünk mögött, de pár hónapnak el kellett telnie, mire újra kihegyeztük a hentesceruzánkat, amivel egész hónapban jegyzeteltünk, számoltunk, közben lecsaptunk, szeleteltünk, most pedig kínáljuk az elmúlt hónap válogatott finomságait. Akad egy-két zsírosabb falat, kicsontozott színhús és néhány sima sörkorcsolya is a tálon, amit 2010 októbere rakott össze. Miss October tisztét ezúttal Letizia Filippi látja el. C. nála már háborút vesztett, ellenben övé a hónap, de róla nem akarunk képet kitenni.

Elolvasom »

Wayne Rooney nem egy krumpli, csak rossz a fényképarca. Ha közelebbről megnézed, jobban fest, mint Ronaldo – és mindezt olyan meggyőződéssel adja elő, hogy elhiszed. Paul Trevillion az angol sportkarikatúrák kultikus alakja, a legendás You are the Ref atyja, ötven éve dolgozik a legnagyobb lapoknak és világcégeknek. Egy szeretnivaló, kicsit buggyant, végtelenül impulzív figura, tulajdonképpen önmaga karikatúrája huszonnégy órában. Rajzait stand-up stílusban folyamatosan kommentálja, lehetetlen nem rá figyelni, mikor dolgozik. Ha őt magát nem is, munkáit biztos ismered.

A kapusgól a fociban olyan, mint a rex (kezdőknek: amikor két golyó megáll a lyuk fölött a rexasztalon), szinte mindenki látott már ilyet, de annál kevesebbeknek sikerült végrehajtaniuk. Mi itt a szomszédban ömlesztve megtaláltunk mindent, amit a kapusgólokról tudni és látni érdemes, köztük ezzel az elmebeteggel:

Hallottam már olyat, hogy valaki bal kézzel, egyetlen szakavatott mozdulattal kipattintson egy melltartót folyamatábra nélkül, sőt emlékszünk Porsche Vilire is, amint berzerker-fokozatba kapcsol az Újpest-pályán, megszabadul a nadrágtól és csupasz seggel ünnepel a szögletzászlónál. De olyat, hogy valaki sebészi precizitással, a létfontosságú szerveket elkerülve, hanyag eleganciával rúgja le ellenfeléről a gatyát, még nem láttam. Eddig.