Imádok minden autentikus infót, rajzot, hangfelvételt, használt sportszárat, bármit, ami az öltözőből kerül ki. A legfrissebb ZM-cikkben találunk is egy ilyet az QPR-Arsenal (2-1) elemzése kapcsán. Igaz, ez Mark Hughes egy korábbi jegyzete még a ManCity padjáról, maga a cikk pedig azt írja le, hogy Hughes pontosan ugyanazokkal a fegyverekkel győzte le a hétvégén az Arsenalt, amelyeket korábban is használt. Gondoltam, ez talán titeket is érdekelhet, és ha az egész cikket nem is fordítjuk le, a legfőbb taktikai utasításokat bemutató táblát igen. Hűtőmágnes.

Végy egy jó kapust, a meccseket a védelmek nyerik, blabla, mindig ez a mantra megy, különösen Olaszországban, hiszen ha már egyszer nem kapsz gólt, nem szenvedhetsz vereséget sem, így ez az elsődleges feladat. Persze ez a legtöbbször nem sikerül, ilyenkor az egyik legfontosabb szurkolói feladat a bűnös felkutatása és lehülyézése, ám ez sokszor nem egyszerű feladat.

A jó védekezés/helyezkedés alapelveit négy pontban össze lehet foglalni:

1) a védő mindig az ellenfél és a kapu közé helyezkedik

2) a védőnek mindig egyszerre kell figyelni a labdát birtokló játékost, és a hozzá legközelebb eső társát (társ=az ellenfél csapattársa, akit nekem kell fognom - hogy teljesen egyértelmű legyen)

3) a védőnek szorosan* kell fogni az emberét, amennyiben

- a labdás játékos nincs lőtávolban (hiszen várhatóan az én emberemnek fog passzolni)
- a labda nélküli játékos a kapuhoz közel helyezkedik (mindig veszélyes, hiszen egy     mozdulattal gólt szerezhet)
- a labdás játékos elméletileg lőtávolban van, de nem tud kapura lőni (pl.: háttal áll a     kapunak, vagy a védőtársam blokkolja a lövősávot)

4) a védőnek nem kell szorosan fogni az emberét, amennyiben

- a labdás játékos látja a kaput**, tehát kapura lőhet; ilyenkor mindig az elsődleges veszélyforrás kiiktatására kell törekedni

- a saját emberünk távol helyezkedik a labdától (relatíve ártalmatlan), hiszen a védekezés egyik elsődleges alapelve az, hogy mindig átlósan a védőtárs mögött helyezkedik az ember (a kapu felé vezető úton), készülve arra az esetre, ha a labdás játékos megveri a védőtársam.

* = a szoros emberfogás azt jelenti, hogy a védő bármikor direkt kontaktust tud létesíteni a támadóval; tehát max. kartávolságban lehet

** = 'látja a kaput' – ésszerű körülmények között feltételezhető, hogy egy labdaérintésből adott helyről képes gólt szerezni

Ritka, hogy az ember igazán őszinte, leplezetlen szándékkal lépjen be valahová, most hirtelen a kocsmán kívül nem is jut eszembe ilyen hely. Mindenesetre ezért is szép, hogy flex és Pro4 hiányában a Lyon-APOEL meccset nézte az ember, hiszen másképp sosem jött volna el az a pillanat, hogy 90 percen keresztül vizslassuk a ciprusi csodát. A ciprusi csoda, mint olyan, elmaradt, de egy őszinte igyekezettel gürcölő, leplezetlen szándékkal bekkelő kiscsapatot azért láttunk, amely ezredszer is fejünkbe verte a klisét: a meccseket a védelmet nyerik meg. Tovább után a két BL-nyitány.

Egy vereség lélektanáról – különösen szurkolói oldalról – _benito már írt egy rövidebb posztot, mely aztán a determináció kényszerét követve a népharag martalékává vált, egyben a gyakorlatban is bizonyítva annak felütését. Most viszont taktikai szempontból futnánk neki a meccsnek, bár mindezt anélkül, hogy különösebben világmegváltó gondolatokat fogalmaznánk meg; egyszerűen érdekes, hogyan jelentkezik az a gyakorlatban, amit úgy hívünk, kétségbeesett bekkelés, illetve ebből kiindulva, hogyan néz ki az, mikor a játékosok karfiollá aszalódott tüdővel már csak a seggükön veszik a levegőt. Rövid hűtőmágnes a Getafe – Barcelona meccsről egy képsorozaton keresztül.

Annyi biztos, komoly játéknapon vagyunk túl. Egyrészt az idei BL legtöbb gólt hozó fordulója volt a tegnapi (28), másrészt úgy alakultak az eredmények, hogy több csoportban is kimondottan izgalmas lesz az utolsó kör. Külön említést érdemel a Real megsemmisítő atomvillanása, amibe a Zágráb vakult bele mintegy tíz perc alatt, és a MU szerencsétlenkedése is. Azt már megszokhattuk, hogy Ferguson gyengébben kezdi a szezonokat, de a BL-ben kínosan ügyel a csoportelsőségre, amit most szinte biztosan bebuktak, sőt extrém esetben ki is eshetnek. Újabb sima győzelmével már biztosan behúzta a csoportját a Bayern, ehhez az Internek egy pont is elég volt, és a Benfica is győztesnek tekinthető. Az utolsó körben az Ajaxnak elég elkerülni a súlyos verést, még ha a Lyon mondjuk agyon is veri a Zágrábot, a holland továbbjutás akkor is sanszos, és tegnap esti győzelmével a Napoli is saját kezébe vette a kormányt. Tovább után a Napoli – ManCity meccsel, és a szögletek érdekességével foglalkozunk a mágnestáblán, mert az ugye fél gól. Vagy fél öngól, ahogy nézzük.

Mindig elmondjuk, hogy az angolok milyen rettenetesen tisztelik, őrzik, védik a hagyományaikat, ennek egyik legbiztosabb jele például az évtizedek óta dédelgetett 4-4-2 játékrendszer is, de most nem erről lesz szó. Ahogy a korábbi, a lesszabály történelmi változásait firtató posztunkban már írtunk róla, az 1925-ös év kiemelkedő jelentőséggel bír a futball evolúcióját illetően. A megváltozott szabályozást követően Herbert Chapman ismerte fel először, hogy az addig szentírásként tisztelt 2-3-5 nem tartható tovább, így a középpályások feladatát újraértelmezve megalkotta a center-half* szerepkört. A center-half elsődleges feladata az volt, hogy megakadályozza a középpályáról induló hosszú indításokat, illetve besegítsen a széleken rohamozó támadók megállításába. (*ma a posztot angolul stoppernek, magyarul pedig szűrőnek nevezzük, az angol center-half tehát nem azonos a magyarosodott centerhalf /középhátvéd szerepkörrel). Klasszikus piramis, WM-rendszer és a kötelező számozás jön a mai Hűtőmágnesben.

Jimmy Hoganről már számtalan alkalommal tettünk említést – igazából mindig, amikor csak lehetőségünk nyílt rá –, és a Barca BL-gólja kapcsán most megint nem hagy minket nyugodni. A pragmatikus angol futballból kiábrándulva Hogan elhagyta a zátonyt, és Európában látott neki a futball forradalmasításához. 1910-től 1925-ig Hollandiában, Bécsben, Budapesten majd Svájcban dolgozott, innen került szaktanácsadóként a német labdarúgó-szövetség mellé, miközben elvállalta az SC Dresden kispadját is. A szövetség megbízásából tartott előadások keretében ő okította Helmut Schönt is, aki az francos '54-es vébén Sepp Herberger segédjeként dolgozott, 1974-ben pedig maga vezette vb-győzelemre a német válogatottat. Hogy jön ez Iniesta BL-góljához? Elmondjuk, hiszen kiválóbb alkalmat nem is találhattunk volna, hogy bejelentkezzünk az első Hűtőmágnes poszttal, amit a mágnestábla rövid kiegészítésnek szánunk, mindössze egy-egy jelenetet citálva.