Kamaszkorunk egyik legszebb nyara volt 1994 ezen évszaka. Az Egyesült Államokban rendezett világbajnokság sokszínű volt és ma már tudjuk, hogy igazi legendákat láttunk akkoriban játszani. Az évtized azonban nemcsak erről és a francia vébéről szólt. Volt ugyanis egy jelenség, ami most már inkább kilengésnek tűnik, mint egy folyamat kezdetének. A ’90-es években időről-időre feltűnt egy-egy kelet-európai válogatott, amely szinte a semmiből robbant be és vált rettegetté. Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Csehország és Horvátország is kiállított egy feledhetetlen generációt. Ha lenne olyan kényszer valaha az életben, hogy jugoszláv, bolgár, román, cseh vagy horvát keresztnevet adjunk a fiunknak, akkor az minden bizonnyal Dragan, Hriszto, Gheorghe, Karel vagy Davor lenne. A szomszédainknak volt egy-egy „Maradonájuk” és volt melléjük csapatuk is pár évig. De még milyen. Kelet népe egy szűk évtizedre felvette a harcot a nyugat ellen. Azóta elbukott, de akkor jó volt.