Nemzeti ünnephez nemzeti ünnepet: az Amokachitól Militóig tartó sorozatunk különkiadásában arra az őszre emlékezünk, amikor a magyar futball egy rövid időre feltűnt az európai futballtérképen, és elhitette sokat próbált szurkolóival, hogy mégsem halt meg teljesen. Először szerepelt magyar bajnokcsapat a főtáblán, és egyből zöldbe öltöztetett egy országot bravúros bejutásával, elképesztő nyitómeccsével, aztán a Real Madrid elleni döntetlennel, és - ha kevesebben is emlékeznek rá - a sorozatban nyújtott legjobb játékával, az amszterdami 0-4-gyel. Visszaköltözött a futballöröm, és abban a néhány hétben Magyarország is megmutatta, mit érez a játék iránt. Hajtás után boldog nosztalgia (az 1994-95-ös szezonról szóló posztért katt ide).

1992-ben megváltozott Európa térképe. Ebben az időszakban sok minden megváltozott abban is, amit addig Európa történelmének gondoltunk. A nyugat hatása és a kelet visszahatása ebben az időszakban kezdte átformálni az évtizedeken át megszokott „rendet”. 1992. november 25-én a csehszlovák parlament kimondta az ország kettéválását. 1993. május 1-jén Pierre Beregovoy volt francia miniszterelnök öngyilkos lett. A két időpont között, illetve kicsivel előtte és kicsivel utána játszották le az első olyan szezont az európai klubfutball történetében, amelyben a legértékesebb sorozatot már UEFA Bajnokok Ligájának hívták. Elkezdjük most Amokachitól, és folytatjuk tavasszal egészen Militóig, közben felelevenítjük egy-egy évad történéseit, érdekességeit. Az első BL-szezont a Barcelona kezdte címvédőként, és azzal sem árulunk el nagy újdonságot, hogy az Olympique Marseille fejezte be győztesként. Botrányok, Barthez szokatlan, Lipcsei Péter megszokott frizurával, és egy pályafutás is ideje korán véget ér, amit azóta is milliók sajnálnak.

Elolvasom »