Kicsit grátisznak érzem ezt a hátralévő két fordulót még a Bundásból, legalábbis a többségnek semmi értelme részt venni rajta. Bár ha másra nem is jók ezek a Spieltagok, arra biztosan, hogy Robben keresztszalagja elszakadjon, amikor Ribéryvel ütközik a meccs előtti bemelegítés közben.

A Kicker címlapja szerint még heten remeghetnek odalent, ami kétségtelenül érdekes helyzet. Az idegbeteg szezon utolsó előtti fordulójánál tehát ott tartunk, hogy a Lakics iszonyúan aggódik a népautósokért, Schaaf felteheti  a szarkoronát művére, a svábok pedig szintén élet-halál harcot vívnak régóta.

A hétvége eseménye egyébként az lesz, amikor Holger Stanislawski utoljára ül a hazai kispadon a punk-klubban. Szerintünk el fogja sírni magát megint. Aztán elmegy bebaszni a fiúkkal.

Csak a legfontosabb kérdés dől el végleg három fordulóval a vége előtt. Nem mintha ez nem lenne elég, de mivel a Milant hetekkel ezelőtt megkoronáztuk itt a blogon, érdemes a többi fontos kérdést is szem előtt tartani. Itt van például az utolsó BL-hely sorsa, amire szintén komoly hatása lesz a Roma-Milannak, még annál is komolyabb az Udinese-Laziónak, és talán egy hagyafasznyi a Juve-Chievónak is. Utóbbi azért valószínűbb, hogy inkább az EL-helyek eloszlásában játszik szerepet, bár a fenti meccsek kedvező alakulása akár egész jó pozícióba is lökheti az erre egyébként tökéletesen érdemtelen Juventust. Hátul földrengésszerű derbit ígér a Genoa-Sampdoria, amit fél szemmel Leccéből is nagyon fognak figyelni, hiszen ha az Angolok kéjes vigyorral ledöfik a Doriát, egy Napoli ellen győzelemmel előzni, egy iksszel befogni lehet az olasz futball egyik 2010/11-es BL-csapatát. Lesben áll a Brescia, amely ha nem veri le a Cataniát, kiesik, Szardínián pedig a Cesena menekülhet meg végleg, ha nyer. És szerintünk a Viola kifekteti az Intert. Ja, és bajnok lesz a Milan. Elolvasom »

Lassacskán kezdhetünk mérleget vonni a La Liga idei szezonjából, és megállapíthatjuk, hogy egy-két kósza kivétellel teljesen a papírforma érvényesült. A Barcelona már ebben a fordulóban bajnok lehet, a Real második lesz, azok állnak nemzetközi kupát érő helyen, akiknek kell, a többiek közül pedig az Espanyol ősszel, míg a Levante tavasszal alapozta meg a végső jó helyezést. A kiesésre esélyes 12-13 csapat közül pedig valamelyik három ki is fog esni. Az Almeria melletti két másodosztályú tagságot még 8-10 csapat is megszerezheti. Ebbe a küzdelembe némi érdekességet csal, hogy a hátralévő fordulókban gyakran egymás ellen játszanak, mert hát ugyebár elég sokan vannak ehhez.

A mondavilág egyik legismertebb alakja. Többet tett a világért és az egyszerű emberekért, mint sokan mások együttvéve, ugyanakkor sokat is szenvedett, épp ezért érdemelte ki hírnevét és a hősiességéről szóló legendákat. Tettei jutalmaként elnyerte a halhatatlanságot, hiszen többek között megölte a nemeai oroszlánt, kitakarította Augeiász istállóját, és fegyver nélkül felhozta az alvilágból Kerberoszt, a háromfejű kutyát. Ő Héraklész, aki életében nem rúgott egy egyeneset a labdába, így hajtás után inkább Jürgen Kloppal foglalkozunk, aki viszont legyőzte Al Caponét.

Elolvasom »

Egy héttel ezelőtt elhangzott az a mondat, miszerint a Porto-Villarrealon szinte semmi esélye annak, hogy felmosórongyot készítsen egyik a másikból - aztán a csíkosakon valaki (mostantól AVB) megnyomta a gombot a szünetben, a Falcao bokájára tekert pörgésszámláló kiakadt, a spanyolok pedig kaptak egy ötöst. Megint kéne valami olyat mondani, ami holnap ilyenkor sem hangzik majd blődnek, legyen ez: Nilmarék kísérlete csak a győzelmet célozza, az egyik döntőst már megtaláltuk.

Az első meccsen eldőlő párharcok visszavágóján mindig fennáll az esély – sőt, tulajdonképpen ez a legvalószínűbb kimenetel – hogy a győztes fél csak színleli a küzdelmet, mint Bob Sapp a minap, de igazából másra sem vágyik, minthogy  az akció után rágyújtson, és öntudatlan hortyogásba szenderüljön az ágy legtávolabbi sarkában. A dolog el van boronálva. Akkor kezd macerássá válni az ügy, ha az embernek Ferguson a főnöke. Egyes források szerint már a szkíta-hun királysírokból származó nyeregtakarókon is a vén lókupec markolja a gyeplőt, mégpedig igen szorosan - ilyen az, mikor jót tesz neked, ha kiszolgálják az ízlésedet. Ennek is köszönhető, hogy abszolút nézhető meccset hozott a BL-elődöntő amúgy már eldőlt visszavágója.

Gondolhatnánk, hogy a Schalke stábjánál talán csak az van nehezebb helyzetben, akinek felvezető posztot kell írnia ehhez a rangos összecsapáshoz, de valójában annyira nem is nehéz - no, persze az a kiindulási alap, hogy nem gondoljuk azt, hogy a meccs már eldőlt. Kicsit körül kellett nézni hozzá, de elég hamar össze lehet szedni azt a néhány dolgot dolgot, amire a Schalkénak szüksége van a győzelemhez, és ezeket ügyesen beleillesztve a Schalke játékába könnyedén fancsali képet lehet csalni a borvirágos arcára.

Napjainkban illik hangzatos kijelentéssel kezdeni egy-egy irományt, így mi is alkalmazkodunk a trendhez: mindenidők legjobb idei elklasszikója volt a BL-elődöntő visszavágója. Pont ilyen mérkőzést vártunk tizennyolc nappal ezelőtt, amikor még titkon azt hittük, hogy valami hipiszupi négymeccses csoda prológjáról beszélünk, ami május harmadikára olyan szintet fog elérni, hogy a legínyencebb focibuzik is percenként jutnak el orgazmusig, majd a - természetesen - tizenegyesrúgásokkal eldőlő párharc végén a két hadvezér összeölelkezik a kezdőkörben és a győztes hosszasan vigasztalja a könnyeivel küszködő, csalódott ellenfelét.

No, ehhez képest Mourinho a stadionban sem volt, és a hosszabbításra is csak annyi esélyt láttunk, mint egy állami pénzen készülő 2011-es Jancsó-filmre. Azonban az elmúlt napok eseményei ellenére egy kimondottan élvezetes mérkőzést láthattunk, ahol az indulatok csak rövid időre szabadultak el. Lapozás után áttekintjük a visszavágó fontosabb mozzanatait.

Lehet, már akkor is sok lenne az elklásszikókból, ha az előző három érdekes lett volna, de egyet leszámítva nem voltak azok. Előzetesen azt gondoltuk, az első lesz a legérdektelenebb, de azt sem tartottuk kizártnak, ami végül is megtörtént: az utolsónak sincs a világon semmi értelme. Tulajdonképpen a meccs előtt megfogalmazott kérdések közül olyan – tökéletesen lényegtelen – dolgok kerülnek előtérbe, mint hogy agyonveri-e a Barcelona a Real Madridot, vagy José a kerítésen túlról kukorékolva megőriz valamit alaposan megtépázott Speciális Hírnevéből. Hajtás után fogadási tippek, a Real Madrid megalázásának eszközei, és persze José tesztkérdése, amire nincs helyes válasz. Elolvasom »

A hétvégén volt szerencsém megtekinteni a 4. olasz BL-helyért folyó harc résztvevőinek minden meccsét (sőt, a széthúzott fordulónak köszönhetően igazából a komplett élmezőnyt láttam), utoljára tegnap a Lazio és a Juventus meccsét. A rettenetesen alacsony színvonalú meccs után a Juve blog levlistáján a kiváló meglátásairól ismert Tyler azt találta mondani, hogy „ezek után mondja azt valaki, hogy igazságtalan, meg nagy baj, hogy csak három olasz csapat indul a BL-ben, pedig igazából kettő is bőven elég lenne.” Ki merne vitatkozni ezzel az állítással, főleg azután, hogy végignézte, mit produkáltak idén az olaszok a nemzetközi hadszíntéren? Aki a nevéből akar megérni, annak orvul az orrára koppint a Lech Poznań, a Schalke, vagy a Tottenham, aki meg nem tanul a hibájából, az magára vessen. Elolvasom »

Húsvét miatt egy dobásból kimaradtunk, de töretlen lelkesedéssel folytatjuk a RadioQ-val közös sportműsorunkat. Mivel már májusban járunk, így Európa szerte szezonvégi izgalmakat élhetünk el a focipályákon. Volt már bajnokavatás (Portugália, Németország), van ahol szinte már eldőlt (Olaszország, Spanyolország, Magyarország), és van ahol horror várható az utolsó pillanatokban (Hollandia, Anglia, Franciaország), de a lefutottnak vélt helyeken is komoly harc van a kiesés ellen vagy a kupaindulást jelentő helyekért.

Lapozás után a vasárnap esti Néprádió írott összefoglalóját olvashatjátok, a már megszokott rovatos tagolásban. Amennyiben lemaradtatok Garcia bőrmester és Pöte éteri elmélkedéseiről, akkor hétfő déltől még bepótolhatjátok az FM 99,5-ön, illetve az internet hullámain.

"Csöncsön és Rizla közt szakadék, / Nem baj, a lényeg, hogy ad a gép... / Popp fényezi Calcio-ját, / Kroos meg Uli hátsóját - / A többin míg csámcsog a maradék..." (montipájton)

Ha nem hazudik a számlálónk, lassan közeleg az NST újkori történelmének ötszázadik posztja, továbbá a magyar érettséginek is ma reggel ugranak neki a felnőttlét küszöbére araszoló diákok, ez a majdnem tökéletes egybeesés pedig természetesen felhívás keringőre. Aki élvezte a limerick madness eddigi kiadásait, most is jól fog szórakozni, pláne, hogy a versformák végtelennek tetsző eszköztárából mást is kölcsönöztem, mint korábban, ugyanis, ahogy a Mágus mondaná, "a jó csapat több szerkezetben is képes maradandót alkotni". Négy- és ötsorosok, hexa- és pentameterek, valamint egy komplett vers van a szettben. Kellemes időtöltést hozzájuk és persze jó rímfarigcsálást, hiszen mindenkiben ott guggol valahol egy elmeroggyant rímgyáros.